Ügető Tenyésztők Országos Egyesülete Törzskönyvezési Szabályzat
(A Magyar Ügető Méneskönyv nyilvántartásainak működése)
A Törzskönyvezési Szabályzat hatálya
A Törzskönyvezési Szabályzat az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (Átv.), az egyes állatfajok egyedeinek egységes nyilvántartási és azonosítási rendszeréről szóló 29/2000. (VI. 9.) FVM rendelet, az 504/2008/EK bizottsági rendelet, az UET International Agreement on Trotting Races (az Európai Ügető Szövetség Nemzetközi Ügetőverseny Egyezménye) és az Ügető Tenyésztők Országos Egyesülete (ÜTOE) Tenyésztési Szabályzata alapján készült. A Törzskönyvezési Szabályzat a Tenyésztési Szabályzat melléklete.
A Törzskönyvezési Szabályzat minden a Magyar Ügető Méneskönyv nyilvántartásaiba bejegyzett ügető fajtájú lóra és a kapcsolódó természetes és jogi személyekre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaságokra érvényes, függetlenül attól, hogy azok tagjai-e az ÜTOE-nak vagy sem.
Az ügetőtenyésztés és -törzskönyvezés adatait Magyarországon a Magyar Ügető Méneskönyv (továbbiakban MÜM) tartja nyilván. A MÜM az Ügető Tenyésztők Országos Egyesülete Tenyésztési Szabályzata szerint az ÜTOE keretei között működik.
Az adatok nyilvántartása a Tenyésztési Szabályzatban foglaltak szerint regiszterekben valósul meg. A nyilvántartott adatokból az ÜTOE adatbázist működtet. A hatályos jogszabályok értelmében az ÜTOE a Tenyésztési Hatóság központi adatbázisába adatot szolgáltat, azzal a céllal, hogy a Tenyésztési Hatóság hitelesítse.
A tulajdonosok alapvetően fontos feladata az, hogy a rendszeres és pontos adatszolgáltatással megteremtsék a naprakész információs-bázis alapjait.
1. Tulajdonosi regisztráció, Tulajdonosváltozás
Az információk sorában az első helyen áll, hogy az ügető (fedezőmén, anyakanca, csikó, versenyló) tulajdonosa egyértelműen megállapítható legyen. Az ügetők tulajdonosainak nyilvántartását a hatályos jogszabályok szerint a Lóútlevelet kiadó szervezet (NÉBIH) végzi a Lóútlevélbe, mint hatósági bizonyítványba történő bejegyzéssel. Minden Magyarországon született és az országba behozott ügető tulajdonosát és annak változásait a a Lóútlevelet kiadó szervezetnek (NÉBIH) kell bejelenteni. A tulajdonosváltozást a Lóútlevél mellékleteként kiadott lótulajdonos nyilvántartó betétlapon kell bejelentenie az új lótulajdonosnak, egyidejüleg megküldve a Lóútlevelet a kiadó szervezet (NÉBIH) részére a szükséges bejegyzések céljából.
Az új tulajdonos a Lóútlevelet az ÜTOE-nél köteles bemutatni a tulajdonosváltozást követően haladéktalanul (legkésőbb 8 napon belül) és amennyiben új tulajdonos, úgy adatait a Tulajdonosi Regisztrációs Lap kitöltésével a Tulajdonosi Regiszterbe kell bevezetni. A résztulajdonra vonatkozó információnak is egyértelműen megállapíthatónak kell lennie. Tulajdonosközösség esetén meg kell jelölni a képviselőt.
Minden változást a Tulajdonosi Regiszterben nyilván kell tartani és azt nyilvánosságra kell hozni az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok betartásával.
Tulajdonosi Regisztrációs Lap, Lótulajdonos nyilvántartó betétlap
2. Fedezőmén engedély
A mén tulajdonosa/tartója kéri a mén bejegyzését a Fedezőmén Regiszterbe (fedeztetési engedély) az ÜTOE formanyomtatványán.
Fedeztetni (termékenyíteni) csak a Fedezőmén Regiszterbe bejegyzett ménnel szabad.
A fedezőmének fedeztetési engedélyét az ÜTOE adja ki a Tenyésztési Szabályzat előírási alapján. Az engedélyek egy fedeztetési szezonra érvényesek és minden évben meghosszabbításra kerülnek, amennyiben a mén tulajdonosa /tartója azt igényli és nincs kizáró ok. A fedeztetési engedélyt, illetve a meghosszabbítás iránti igényt az erre a célra rendszeresített űrlapon kell kérni, a beadási határidő a tenyésztési szezont megelőző évnovember 15 . , az eljárás díja évente kerül meghatározásra. A határidő után beérkező kérelmek csak akkor kerülnek elbírálásra, ha a kérelmező a külön eljárás költségtérítését az ÜTOE részére megfizeti.
Az egyesület által engedélyezett új mének bejelentése a Tenyésztési Hatósághoz a Méntörzskönyvi Lapon történik a törzskönyvi szám kiadás céljából. Ezzel egyidőben a meghosszabbított engedélyt kapott fedezőmének adatait is bejelenti az ÜTOE a Tenyésztési Hatóság részére.
A fedezőmén tulajdonosa/tartója és a külföldről behozott spermát (szaporítóanyagot) felhasználó, hatósági engedéllyel rendelkező ló mesterséges termékenyítő állomás üzemeltetője a fedeztetési engedély alapján az ÜTOE-val köteles szerződést kötni, mely meghatározza a tenyésztési adatok nyilvántartását és a fedeztetési állomás működtetését. A mén ezután kerül a Fedezőmén Regiszterbe. A fedeztetéseket az ÜTOE csak a megkötött szerződés után regisztrálja. A szerződések minden évben február 15-ig, de legkésőbb az első fedeztetést megelőzően kerülnek megkötésre. A méntartó köteles a fedeztetési engedélyt látható helyen kifüggeszteni.
Az ÜTOE az engedélyezett fedezőmének/szaporítóanyagok felállítási/felhasználási helyéről (fedeztetési állomás, ló mesterséges termékenyítő állomás) nyilvántartást vezet. A méntartóval kötött szerződés alapján, mely tartalmazza a fedeztetési/ló mesterséges termékenyítő állomás adatait, az ÜTOE az adatokat a Tenyésztési Hatóság részére átadja, a változásokat folyamatosan jelenti.
Az ÜTOE a méntartót/ló mesterséges termékenyítő állomást a fentiek szerint megkötött szerződés alapján ellátja a Fedeztetési Jegyzőkönyv nyomtatvánnyal. Az ÜTOE a hatályos jogszabályok szerint a Fedeztetési Jegyzőkönyv nyomtatványokat a központi adatbázisból rendeli meg. Csak az ezen nyilvántartott sorszámozott nyomtatványokon bejelentett ügető fedeztetések/termékenyítések adatai kerülnek nyilvántartásba vételre. A méntartó/ló mesterséges termékenyítő állomás köteles a Fedeztetési Jegyzőkönyveket a szerződésben foglalt előírások szerint naprakészen vezetni, azokkal határidőig elszámolni, továbbá a kancatartót ellátni a Fedeztetési Jegyzőkönyv egy példányával és tájékoztatni a jelentési kötelezettségekről.
A méntartó/ló mesterséges termékenyítő állomás a szerződésben meghatározottak szerint a fedezőmén méneskönyvi nyilvántartásáért és a kancák (fedeztetések) regisztrációjáért nyilvántartási díjat fizet az ÜTOE részére. Az ÜTOE a fedeztetési/ló mesterséges termékenytő állomás szakszerű működtetését, a fedezőmén használatát a fedeztetési szezonban bármikor ellenőrizheti.
A méntartó/ló mesterséges termékenyítő állomás a szerződésben nyilatkozik arról, hogy embrióátültetést, klónozást nem alkalmaz.
Engedéllyel rendelkező méntől sperma mélyhűtéséhez külön engedélyt kell kérni, a kérelmet az ÜTOE-hoz kell benyújtani. Az ÜTOE az eljárás során a szaporítóanyagok felhasználására vonatkozó hatályos jogszabályokat alkalmazza.
Mesterséges termékenyítést csak hatósági engedéllyel rendelkező ló mesterséges termékenyítő állomás, illetve a tevékenység végzésére feljogosított szaporodásbiológus végezhet. Kizárólag olyan ló mesterséges termékenyítő állomáson alkalmazható és forgalmazható ügető méntől származó szaporítóanyag, mely az ÜTOE-val a Tenyésztési Szabályzatban foglaltak betartására és végrehajtására szerződést kötött.
Elhullott vagy elveszett méntől csak az elhullást/elvesztést követő szezon végéig lehet spermát felhasználni.
Friss és mélyhűtött sperma külföldről történő vásárlása előtt fel kell venni a kapcsolatot a ÜTOE-val. Csak olyan méntől hozható be sperma, mely rendelkezik nyilvános fedeztetési engedéllyel és megfelel a magyarországi feltételeknek. Az illetékes külföldi ügető méneskönyvtől az okmányok beszerzése (származási igazolás, a mén DNS kártyája, stb.), továbbá a szaporítóanyag behozatalára vonatkozó jogszabályok betartása a behozó tulajdonos feladata és kötelessége.
Igénybejelentő
Szerződés
Fedeztetési Állomás (ló mesterséges termékenyítő állomás) nyilvántartó adatlap
3. A Fedeztetések nyilvántartása
A fedeztetési idény február 15-től július 31-ig tart. A fedeztetésen kívül megengedett a mesterséges termékenyítés friss és mélyhűtött spermával. Embrióátültetés , klónozás és a génmanipuláció bármely formája Magyarországon, illetve a MÜM-be bejegyzett kanca esetében tilos.
A fedeztetéseket/termékenyítéseket az ÜTOE-vel a fedezőmén és a fedeztetés/termékenyítés nyilvántartására szerződést kötött méntartó/ló mesterséges termékenyítő állomás köteles nyilvántartani a rendelkezésére bocsátott Fedeztetési Jegyzőkönyv nyomtatványokon. Az adatokat a méntartó/ló mesterséges termékenyítő állomás havonta az ÜTOE-nek köteles jelenteni a Fedeztetési Jegyzőkönyvek 1. példányának megküldésével a következő hónap 8-ig. A fedeztetési idény végén (a fedeztetések befejezése után), de legkésőbb a szerződésben meghatározott határidőre a méntartó a Fedeztetési Jegyzőkönyvek 2. példányát is megküldi az ÜTOE részére a nyilvántartásba vétel céljával. A felhasznált Fedeztetési Jegyzőkönyvek egy példánya a méntartónál marad egy példánya a kancatartót illeti. A fedeztetési idény végén a szerződésben foglaltak szerint a méntartó a részére kiadott összes Fedeztetési Jegyzőkönyv nyomtatvánnyal köteles sorszám szerint elszámolni az ÜTOE felé. A fedeztetésekről összesítőt kell készíteni, melyet a Fedeztetési Jegyzőkönyv nyomtatványokkal együtt a tárgyév augusztus 15-ig az ÜTOE-hoz meg kell küldeni.
A méntartó az alábbi adatokat köteles a Fedeztetési Jegyzőkönyvekre feljegyezni:
a fedeztetett kanca neve, születési éve, színe, jegyei, bélyegei (azonosítója, transzponder száma),
a fedezőmén neve, törzskönyvi száma,
minden, de legalább az első és utolsó fedeztetés napja,
a kancatartó (és tulajdonos, ha a kettő nem azonos) adatai, aláírása,
a méntartó aláírása.
Amennyiben az anyakancát átpárosítják, úgy, az új fedezőménnel történő fedeztetésről új Fedeztetési Jegyzőkönyvet kell kiállítani.
A méntartó/ló mesterséges termékenyítő állomás a fedeztetések alkalmával köteles az anyakanca azonosságáról annak Lóútlevele alapján meggyőződni.
A külföldre tenyésztési céllal Export certificate-tal kiszállított anyakanca fedeztetését a kanca tulajdonosa (tartója) köteles a ÜTOE-nek bejelenteni, az illetékes ország Ügető Méneskönyve által igazolt fedeztetési jegyzőkönyv beadásával (International Covering Certificate).
A fedeztetési jegyzőkönyveket az ÜTOE nyilvántartásba veszi, az adatokat a Tenyésztési Hatóság részére átadja, és szeptember 1-ig elkészíti a fedeztetett anyakancák jegyzékét. Az ÜTOE a Tenyésztési Hatóság felé minden kiadott (felhasznált, üres, rontott, elveszett) Fedeztetési Jegyzőkönyv nyomtatvánnyal sorszám szerint elszámol.
A tenyésztő (az anyakanca tulajdonosa, tartója) köteles gondoskodni arról, hogy a tenyésztésbe állított kanca DNS-vizsgálati eredménye az utódok származásellenőrzésének céljából a MÜM rendelkezésre álljon. A DNS-vizsgálathoz szükséges mintavétel alkalmával az ÜTOE az anyakanca Lóútlevele alapján ellenőrzi annak azonosságát. Abban az esetben, ha az anyakanca a csikó jelölése (azonosítása) előtt elhullik, és nincs a szükséges DNS vizsgálatról eredmény, vagy tárolt minta, úgy a csikóval kapcsolatos intézkedésről, a nyilvántartásba vételéről az ÜTOE Tenyésztési Bizottsága külön eljárásban dönt.
4. Születés, a tenyészeredmények, csikók nyilvántartása.
A tenyésztő/tulajdonos a fedeztetett kancával kapcsolatos összes tenyészeredményt köteles bejelenteni az ÜTOE felé az esemény megtörténte után haladéktalanul (legkésőbb 8 napon belül). Ezen tenyészeredmények a követezők: a fedeztetést követően üresen maradt, elvetélt, életképtelen csikót ellett (holt magzat), életképes csikót ellett, de azt követően adott napon elpusztult a csikó, a kanca vemhesen elpusztult, illetve a kanca életképes csikót ellett (az ikerellést minden esetben fel kell tüntetni). A tenyészeredményeket a Fedeztetési Jegyzőkönyvhöz csatolt tenyészeredmény-bejelentőn kell bejelenteni.
Az életképes csikót a tenyésztő/tulajdonos köteles bejelenteni az ÜTOE Ellésbejelentő nyomtatványán is a születés után haladéktalanul (legkésőbb 8 napon belül). A tenyésztő/tulajdonos egyúttal kéri a csikó nyilvántartásba vételét, megjelölését és a származásellenőrzés elvégzését és az Lóútlevél kiadását. A születés az anya előző évi fedeztetéséhez kapcsolódik, melyet az előírások szerint bejelentettek. Külföldön fedeztetett anyakanca fedeztetési adatait annak az országnak az Ügető Méneskönyve kell, hogy igazolja, ahol a fedeztetés történt. Sem embrió transzplantáció, sem klónozás eredményeként létrejött vemhességből született csikó nem jegyezhető be a Születési Regiszterbe.
A Tenyészeredmény-bejelentőn az alábbi adatokat kell feltüntetni:
a fedeztetett kanca neve, születési éve, színe,
a fedezőmén neve,
a Fedeztetési Jegyzőkönyv sorszáma/külföldi fedeztetési jegyzőkönyv egy példánya,
az utolsó fedeztetés dátuma,
a csikó neme, színe, pontos születési dátuma, helye,
a csikó tulajdonosa, elérhetősége (cím, telefon, email),
a bejelentést végző aláírása.
Az Ellésbejelentő lapon a csikóra vonatkozó alábbi adatokat kell fel tüntetni.
A csikó színe és neme,
születési helye,
születési dátuma,
a tulajdonos neve és címe,
a csikó fajtája: ügető
apja,
anyja,
az utolsó fedeztetés ideje,
az utolsó fedeztetés helye,
névjavaslat,
a bejelentést készítő aláírása.
A rajzos ábrán be kell jelölni a csikó jegyeit és szőrforgóit, ha mód van rá akkor a csikó jegyeinek szöveges leírását is mellékelni kell.
A nyilvántartási rendszerbe csak azon csikók kerülnek be, melyeket a fenti módon bejelentettek.
A csikó tenyésztőjének a kanca tulajdonosa (elléskori) vagy bérlője számit, amennyiben a tulajdonos írásban lemondott a bérlő javára a tenyésztői címről, illetve az akit a tulajdonos írásban megnevez. Az ÜTOE ennek alapján veszi a tenyésztő t nyilvántartásba , ez a z adat akésőbbiekben nem változtatható.
Az ügető nevét az Ellésbejelentő L apon kell javasolni, ajánlott legalább három névjavaslatot megadni a kívánt sorrendben. A név elfogadása és véglegesítése a z ÜTOE feladata a névadásra vonatkozó előírások alapján . Abban az esetben, ha a névadás nem történik meg, úgy az ügető névtelen megjelöléssel szerepel a nyilvántartásban . Az egy évjárathoz tartozó csikók ugyanazzal a kezdőbetűvel kezdődő nevet kapnak, de nem adható olyan név, mely az előző hasonló kezdőbetűjű évjáratban szerepelt és amely a jó ízlést, személyiségi jogokat sért, továbbá nem adható nemzetközileg ismert versenylovak, apamének és any a kancák neve sem. A javasolt nevek nem állhatnak 20-nál több leütésből (betűk, írásjelek és szóközök). Az ÜTOE minden évben közzéteszi az előző évjárat neveit (nem választható nevek) és a korábbi évjáratét, melyek választása lehetséges, de nem javallt.
Az ÜTOE az Ellésbejelentő alapján Nyilvántartási Igazolást állít ki, melyet megküld a tulajdonos részére. Ez tartalmazza a csikó azonosító számát, a színét, nemét, a csikó diagrammját a jegyekkel, szörforgókkal.
Ellésbejelentő Lap
5. Tenyésztői (tenyészprémium) Regiszter
A Tenyésztői Regiszterben a Tenyésztési Szabályzat 15. § szerinti tenyésztők kerülnek az ÜTOE által nyilvántartásra. A Tenyésztői Regiszterben történő pontos adatnyilvántartás célja, hogy a Tenyésztési Szabályzat 16. § szerinti tenyészprémium időben és pontosan kifizetésre kerüljön.
Tenyésztői Regisztrációs Lap
6. Jelölés (azonosítás), származásellenőrzés, Lóútlevél igénylés.
A csikó azonosítása, jelölése a születés után a 3-6. hónapban, a születés évében, még az anyja alatt történik meg. Az eljárás magában foglalja a csikó adatainak, ismertető jegyeinek leírását az előírt Csikójelölési Jegyzőkönyvre, a lódiagramm szabályszerű kitöltését (az Ellésbejelentő Lapon szereplő diagramm adatainak összehasonlításával), a mintavételt származásellenőrzésre, a transzponder beültetését, a Lóútlevél jogszabályok szerinti igénylését.
A csikó jelölése akkor történhet meg, ha az alábbi feltételek teljesülnek:
1. A csikó anyját az adott évben engedéllyel rendelkező mén fedezte és fedeztetést határidőre az előírások szerint az ÜTOE-nek bejelentették.
2. Az Ellésbejelentő lapon a csikó születését bejelentették.
3. A csikót anyjától nem választották el (kivétel az anyakanca elhullása).
4. A csikó tulajdonosa bemutatta a díjtételek befizetéséről szóló igazolást az ÜTOE-nak.
A csikó azonosítását az ÜTOE tenyésztésvezetője végzi. A transzponderes jelölést kizárólag az ÜTOE által megbízott állatorvos végzi a születés évében előzetesen egyeztetett időpontban. A transzpondert az ÜTOE térítésmentesen biztosítja. A szükséges technikai feltételekről a tulajdonos köteles gondoskodni (a dokumentumok bemutatása, a csikó szakszerű megfogása, stb.).
Az ÜTOE a felhasználni kívánt transzponderek listáját a Tenyésztési Hatóság részére megküldi.
A jelöléssel egyidőben történik a származásellenőrzéshez szükséges mintavétel (vérvétel). A származásellenőrzéshez szükséges, megrendelőlappal ellátott, pontosan jelölt vérmintát az ÜTOE juttatja el a vizsgálatot végző intézménybe. A származásellenőrzést - térítés ellenében - a NÉBIH Immunogenetikai Laboratóriuma végzi el. A DNS vizsgálat eredményét a vizsgáló laboratórium megküldi az ÜTOE-nak.
A belföldi tenyésztésű csikók csak abban az esetben kerülnek a MÜM Születési Regiszterébe bejegyzésre, ha a fenti feltételeknek eleget téve megjelöltek, ellenőrzött és igazolt származásúak.
Amennyiben az anyakanca elhullott és a csikót dajkaságba adták, vagy a csikó anyjával együtt eladásra kerül, a tartási hely megváltozott, akkor erről a tenyésztő/tartó haladéktalanul (48 órán belül) köteles értesíteni az ÜTOE-t.
Abban az esetben, ha a csikó származása a DNS vizsgálat alapján kizárható a csikót az ÜTOE törli a nyilvántartásból, így a csikó ismeretlen származásúnak számít.
Amennyiben a csikó külföldi apamén után származik, úgy az anyakanca tulajdonosa köteles a fedezőmén DNS kártyáját az ÜTOE részére beszerezni.
Az ÜTOE a jelölés és mintavétel során keletkezett kárért, balesetért felelősséget nem vállal. A nem megfelelő technikai feltételek esetén az ÜTOE a jelölést megtagadja.
A jelölés transzponder beültetésével történik, mely a következő jellemzőkkel rendelkezik. Az 504/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk (2) b) pontja szerinti transzponder, amely megfelel az ISO 11784 szabványnak és HDX vagy FDX-B technológiát alkalmaz, valamint ISO 11785 szabvánnyal kompatibilis leolvasó készülék segítségével olvasható.
Az ÜTOE a csikó helyszíni azonosításakor az 504/2008/EK bizottsági rendelet előírása szerint, ellenőrzi, hogy a csikót korábban már nem jelölték-e meg idegen transzponderrel. Abban az esetben, amennyiben idegen transzpondert talál a csikóban, úgy az eljárást felfüggeszti, a további teendők ügyében az ÜTOE Tenyésztési Bizottsága az illetékes.
Az ÜTOE ellenőrzi a helyszínen beültetett transzponder kódját. A beültetett transzponderhez tartozó vonalkódos matrica a Csikójelölési Jegyzőkönyvre és a Lódiagrammra felragasztásra kerül.
Abban az esetben, ha az Ellésbejelentőn lévő azonosítási adatok nem egyeznek (nagy eltérést mutatnak) a csikón láthatókkal, úgy az ÜTOE az eljárást felfüggeszti, a további teendők ügyében az ÜTOE Tenyésztési Bizottsága az illetékes.
Az ÜTOE a csikójelölés, azonosítás alkalmával a helyszínen felvett Csikójelölési Jegyzőkönyv egy példányát a tulajdonos részére átadja.
A jelölés során a tulajdonos írásban kéri a csikó Lóútlevelének kiállítását az arra a célra rendszeresített nyomtatványon a 29/2000. (VI. 9.) FVM rendelet és az 504/2008/EK bizottsági rendelet előírásai szerint. Az azonosítással egyidőben kiállított lóútlevél-kérelmeket az ÜTOE a Lóútlevelet kiadó szervezet (NÉBIH) részére továbbítja.
Lóútlevél igénylő nyomtatvány
7. Pótlólagos jelölés
Azon ügető mely 2013 előtt született vagy külföldről került behozatalra és nincs transzponderrel megjelölve a hatályos jogszabályok szerint pótlólag megjelölésre kerülhet.
A transzponderes jelölést kizárólag az ÜTOE által megbízott állatorvos végzi előzetesen egyeztetett időpontban. A transzpondert az ÜTOE biztosítja. A szükséges technikai feltételekről a tulajdonos köteles gondoskodni (a dokumentumok bemutatása, az ügető szakszerű megfogása, stb.).
Az ÜTOE az ügető helyszíni azonosításakor az 504/2008/EK bizottsági rendelet előírása szerint, ellenőrzi, hogy azt korábban már nem jelölték-e meg idegen transzponderrel.
Az ÜTOE ellenőrzi a helyszínen beültetett transzponder kódját. A beültetett transzponderhez tartozó vonalkódos matrica a Lóútlevélre és a Lódiagrammra felragasztásra kerül.
Az ilyen módon transzponderrel megjelölt ügető adatait és a felhasznált transzponder számát az ÜTOE a Lóútlevelet kiadó szervezet (NÉBIH) részére továbbítja.
8. Átnevezés
Az ügető élete során az átnevezés - a tulajdonos kérelmezése alapján - egyszer lehetséges mielőtt versenyben futott vagy tenyésztésbe állt. Az átnevezésre az ügető évjáratára vonatkozó névadási szabályok az érvényesek Az ügető eredeti nevét a név után zárójelben tüntetik fel.
9. Változások
Az ÜTOE a MÜM-ben az alábbi adatokat a „Jelentés ügető állapotában beállt változásról” nyomtatványon történt bejelentés alapján módosítja:
Kiírtás, elhullás
Herélés
Névváltoztatás
Törlés a Méneskönyvből
Kijelentés a Méneskönyvből
Kiírtás, elhullás esetén a tulajdonos köteles a Lóútlevelet az ÜTOE részére megküldeni, mely a Lóútlevelet az azt kiadó szervezet (NÉBIH) részére továbbítja.
Az ÜTOE a tudomásra jutás után haladéktalanul a MÜM nyilvántartásaiból az alábbi esetekben törli az ügetőt:
Kivitel kiviteli jegy nélkül
Átmeneti kivitel esetén határidő túllépés
Jelentés ügető állapotában beállt változásról
10. Behozatal (külföldről ) – Export certificate alapján
A Behozatali Regiszterbe az ügető bejegyzését formanyomtatványon kell megtenni, amennyiben a tulajdonos nem regisztrált, akkor egyúttal a tulajdonosi regisztrációt is kérnie kell.
Külföldről behozott ügetőnek rendelkezni kell a Kiviteli Jeggyel (Export certificate), melyet az adott ország Ügető Méneskönyve állít ki. A Kiviteli Jegy csak abban az esetben érvényes, ha azon szerepel, hogy az ügetőt Magyarországra küldik, a cél megjelölésével (tenyésztés, versenyzés). A Kiviteli Jegy lehet ideiglenes, illetve végleges. Az ideiglenes Kiviteli Jegy a határidő lejárta után érvényét veszti. A Kiviteli Jegyen tulajdonosként szereplő név a behozó tulajdonos. A Kiviteli Jegy alapján az ÜTOE az ügetőt a Behozatali Regiszterbe jegyzi be. a Tenyésztési Szabályzat előírásai alapján. A bejelentéssel egyidőben a tulajdonos köteles a Lóútlevelet bemutatni.
A tenyésztésben és versenyzésben csak a MÜM-be bejegyzett ügető vehet részt a Tenyésztési Szabályzat előírásai alapján.
A Behozatali Regiszterbe történő bejegyzésért az ÜTOE díjat szed az érvényes díjazási rend szerint.
Behozatali Regisztrációs Lap
11. Kivitel (külföldre) – Export certificate kiállításra kerül
A Kiviteli Jegy (Export certificate) kiállítását (a bejelentést) formanyomtatványon kell igényelni.
Magyarországról kiszállításra kerülő ügetőt az ÜTOE a Kiviteli Regiszterbe jegyez be és Kiviteli Jegyet (Export certificate) állít ki a Tenyésztési Szabályzat előírásai alapján. A Kiviteli Jegy lehet végleges és ideiglenes.
Azon ügető, melyet Kiviteli Jegy (Export certificate) nélkül szállítanak ki - a tudomásra jutás után - a MÜM-ből törlésre kerül, a tulajdonosa ellen, aki a mulasztást elkövette eljárás indul.
A Kiviteli Regiszterbe történő bejegyzésért az ÜTOE díjat szed az érvényes díjazási rend szerint.
Kiviteli Regisztrációs Lap
12. Kijelentés – a tulajdonos kijelentheti a lovát a nyilvántartásból.
Azon ügetők (elsősorban kancák), melyekről 3 tenyésztési éven keresztül nem érkezik jelentés, automatikusan kivezetésre kerülnek.
Abban az esetben, ha az ügető újból bekerül a rendszerbe, azaz a kivezetett anyakancát újból tenyésztésbe kívánják állítani, vagy az Export certificate nélkül kivitt ügető helyzetét tisztázni kívánják, akkor a kijelentőnek (az utolsó ismert tulajdonosnak) hozzá kell járulnia a bekerüléshez.
Az ügető MÜM-be történő újbóli bejegyzését formanyomtatványon kell kérelmezni, amennyiben a tulajdonos nem regisztrált, akkor egyúttal a tulajdonosi regisztrációt is kérnie kell. Az ÜTOE a Tenyésztési Szabályzat előírásai alapján dönti el, hogy az ügető a MÜM mely regiszterébe kerül újbóli bejegyzésre.
Az alábbi adatokat kell megadni az újbóli bejegyzéshez:
Az ügető neve, a Lótlevél száma
A tulajdonos neve
Az utolsó tulajdonos neve
Az utolsó tulajdonos hozzájárulása
Újbóli Regisztrációs Lap
13. Azonosítás
Minden lovat, amely először fut versenyben az első futása előtt azonosítani kell annak Lóútlevele alapján, illetve a verseny előtt, amennyiben külföldről érkezik. Ez az ÜTOE és a versenyszervező hivatalos állatorvosa által történik. Az ügető további azonosításait (versenyek előtt) a Magyar Ügetőverseny Szabályzat és a kapcsolódó szabályzatok határozzák meg.
14. Kapcsolat a központi adatbázissal
Az ÜTOE a Tenyésztési Hatóság által vezetett központi adatbázisba adatokat szolgáltat. Az adatok átadását, az ÜTOE a Tenyésztési Hatósággal egyeztetett módon a szükséges jogosultságok birtokában végzi.
15. Záró rendelkezések
Ezen tájékoztató az ÜTOE Tenyésztési Szabályzata alapján készült, annak mellékletét képezi. Minden itt nem részletezett kérdésben a Tenyésztési Szabályzat rendelkezései az irányadók.
Minden a MÜM nyilvántartásában szereplő természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaság köteles az adataiban beállt változásról az ÜTOE-t haladéktalanul (legkésöbb 8 napon belül) értesíteni.
Az ÜTOE a Tenyésztési Szabályzat előírásai alapján az ügetők tulajdonosaitól a változások bejegyzéséért és a szükséges eljárásokért díjat szed, melynek nagyságát évente határozza meg. A késedelmes bejelentésekért és az abból eredő külön eljárásokért pótdíjat számol fel.
A szabályok és jelentési kötelezettségek megszegéséből eredő károkért a felelősség kizárólag az ügető tulajdonosát/tartóját terheli.
A tenyésztés, futtatás során a hatályos törvényeket, rendeleteket, szabályokat be kell tartani, ez kizárólag a tulajdonos, illetve a tartó (használó) felelőssége. Az állategészségügyi és az állatvédelmi rendszabályok betartására külön kiemelt figyelmet kell fordítani!
A Törzskönyvezési Szabályzat előírásai, rendelkezései ügyében az ÜTOE Tenyésztési Bizottsága és az ÜTOE elnöksége illetékes döntést hozni. A szabályzatokban történt módosításokat az ÜTOE jóváhagyás céljából a Tenyésztési Hatóság részére megküldi.
Budapest, 2013. március 22.