Idézetek

NyomtatáshozNyomtatáshoz

Dean A. Hoffman vezető szemleiró USTA  2010 november 10.


"Talán a legfontosabb oka, hogy a Hanover Shoe Farms sikeresen örzi vezető helyét a standardbred tenyésztők között az, hogy az irányítók mindig gondoltak arra, hogy minden ménes szíve a kancaállomány"


*****



Ugró Miklós Magyar Nemzet
 
"Az utóbbi húsz évben elhivatott illetékesek annyi erőfeszítést tettek a lóversenyzés tönkretételéért, hogy annyi energiával akár rendbe is tehették és felvirágoztathatták volna."


*****



Ray Schnittker a The New York Times-ban 2008 december 14-én - a Hambletonian nyerő Deweycheatumnhowe trénere, hajtója, résztulajdonosa és az év trénere 2008-ban.
„Minden ló más, tehát mindegyikről meg kell tudni, hogy mit szeret. Ha a lovaidat egészségesen tartod és úgy, hogy boldogok legyenek, akkor élvezni fogják a versenyzést. Ha élvezik azt, amit csinálnak, akkor jobban is fogják csinálni.”


*****


Kovácsy Béla – Monostori Károly: A ló és annak tenyésztése. 1889 Kassa
„A ki azt a tételt, hogy »az átörökítésen alapszanak az állattenyésztésnek minden eredményei« – először kimondta, felettén kevésre méltathatta vagy nem is ösmerte azt a lényeges befolyást, a melyet a tenyésztés produktumaira a nevelés gyakorol, mert ha a nevelésnek e tekintetben vett elhatározó fontosságát ismeri és méltatja vala, azt kellett volna mondania, hogy: »a tenyésztés eredményének az átörökítés a törzse s gyökere, de erre a kopasz fára a tápláló talaj és nevelés teszi fel a lombos koronát.«


*****


Sziklai György (G. Cliff) nyilatkozata a Magyar Turfban 1992
„…a lóverseny pálya világa, az egy más világ. A fogadó, amikor ide belép, maga mögött hagyja a város szennyét, a mindennapi élet lármáját és problémáját és éreznie kell a lóverseny világának semmihez sem hasonlítható atmoszféráját. Legyen a környezet csillogó, csupa virág és zöld park padokkal, legyen mindenhol rend, az egyenruhás alkalmazottak legyenek megnyerően udvariasak és szolgálatkészek, érezze a látogató, hogy itt minden érte van és itt minden rikító ellentéte a mindennapi élet szürkeségének. Los Alamitosban ez megvalósult és így remény van rá, hogy ott a lóverseny vonzó marad. A budapesti ügetőpályáról, bármily kedves is nekem, sajnos mindez nem mondható el.”

*****

 

 

Pettkó-Szandtner Tibor

vezérörnagy, országos lótenyésztési főigazgató
 
 
„A lótenyésztés egyik fő, s az utóbbi évtizedekben elhanyagolt tényezője a jó legelő és a komoly legeltetés.
Jó legelők, azok szakszerű gondozása, kezelése és trágyázása (esetleg öntözése) nélkül nincsen komoly legeltetés, legeltetés nélkül pedig nincsen okszerű lótenyésztés.
Igen-igen nagy kár, hogy az utolsó évtizedekben bizony sok, nagyon sok ősi, kincseket érő legelő szántatott, töretett fel és rendszerint a java földön levők, amelyeknek feltöréséből jó szántót reméltek és nyertek, nem gondolva azzal, hogy az ősi legelőkben micsoda őserő, táperő van, amely az állatok növekedésére, fejlődésére hihetetlenül jó hatással van, s új legelők ezt az erőt csak évtizedek, évszázadok után nyújthatják, még ha az új fű növése s fajtája bármilyen erős és buja is. Láthatjuk tehát, hogy a magyar legelők kérdése hazánk még meg nem oldott problémái közé tartozik.”
 
Magyar lósport és lótenyésztés, Budapest 1943, szerk.: Bossányi-Havas Rezső és gróf Markovits István


*****