Vélemények az ügető állapotáról

Egyesületünk az ügetőversenyzés helyzetével kapcsolatban megkérdezett néhány meghatározó tulajdonost és trénert, hogy ők miképpen látják az ügetőversenyzés helyzetét, milyen javaslataik vannak. A kérdésekre adott válaszokat szerkesztett formában itt tesszük közzé, továbbá értékeljük azokat és néhány megoldási javaslattal élünk.

A magyar lóversenyzés rendszerében pénzhiány van. A pénzhiány elégtelen marketinggel, a hétköznapokban gyenge helyi élménnyel párosul, mely futtató és következményes lóhiánnyá alakult. A verseny azon alapvető indoka, hogy kiderüljön, milyen szülőktől és felnevelési körülmények által jött létre jó ló, évek óta háttérbe szorul, ezáltal a bekerülések elmaradását a kikerülések elmaradásával ellensúlyozzák.

Az ügetőben az új futtatók, amatőrök és a lovak kikerülésének elmaradása, sajátos tulajdonosi struktúrát alakított ki. Kevés számú futtató (közülük több amatőr is) birtokolja a lovak jelentős részét, ők az alapvető versenyzési indokot sajátos, tulajdonosi szemüvegen keresztül nézi. Nem a szemléletükkel van baj, hanem a rendszerben elfoglalt arányukkal. Nem ők vannak sokan, hanem az egyéb futtatók, amatőrök kevesen. A versenyüzem alapvető feladata lenne, hogy a hiányzó ló, futtató és amatőr réteget megtalálja, melyet évtizedek óta nem tud megoldani.

Véleményünk szerint a problémák csak közösen oldhatók meg. Vannak minimum szükségszerűségek, melyeknek egyszerre kellene teljesülni. A versenyszervezőnek minimum a pénz előteremtését és annak megfelelő elosztását meg kellene tudni oldani. A társadalmi szereplőknek saját marketinget és tulajdonosszerzési rendszert kell kialakítani. A tapasztalat alapján az állam, mint tulajdonos mostanáig nem volt képes arculatot, népszerűséget építeni, enélkül pedig hiába lesz pénz az csak az a  csökkenő számú szereplő időnkénti fellángolását gerjeszti.

A társadalmi szereplőknek egy cselekvési tervet kell készíteni. A cselekvési tervnek tartalmaznia kell olyan részt, amely csak saját kompetenciájukon alapul és azt haladéktalanul el kell kezdeni megvalósítani. Az állam megfelelő beavatkozására várva jelentősen romolhat a versenyzés, ezáltal a tenyésztés helyzete is, ennek fő okozója, hogy a tréningben lévő állomány létszáma egyre csökken.

 

1. A jelenlegi 320-350 lovas állomány számára a versenykiírások Ön szerint hogyan lehetnének jobbak?

 

• gyakorlott versenytitkár meg tudja mondani,
• a kiírásnak lassan nincs is értelme, ha kevés az adott futamra a létszám, kinyitják, a futamot

• nem előnyös, hogy aktív, profi tréner a versenytitkár szaktanácsadója.
• a szaktanácsadó lehetne egy több személyből álló bizottság, (pl 3 fő)
• a nagyobb idomárok részéről, hónapról-hónapra kellene előre jelezni a versenytitkárnak, hogy melyek azok a lovak, akik felkészültek a következő időszakra. Még az adott versenyek kiírása előtt. 

• fix elengedéseket kellene visszaállítani,
•  
• a gyenge és a klasszis lovak hendikep forintja között nagyon kevés a különbség. A nem klasszis ló keveset tud keresni, így keveset is engednek el.

• nem tudom,

• a versenykiírás korrekt mert versenytitkár tudja milyen és mennyi ló van,

• nem a versenykiírással van baj, hanem a lovak számával.

• havonta - kéthavonta, hó elején az idomárok lejelenthetnék a lehetséges induló lovak nevét,

• optimálisabb versenykiírásra van szükség. Lehetőleg számitógépes monitoring a lovak állásáról,

• nincs tökéletes versenykiírás, minden időpillanatban meg lehet találni azokat a lovakat melyek az aktuális kiírás nyertesei és azokat is akik a vesztesei.
• tekintettel az optimistán becsült, nem túl nagy versenyló létszámra alapvetően egy torz rendszerünk van, amelyben matematikai, statisztikai megközelítéssel nem lehet szignifikáns csoportokat alkotni.
• ami miatt nem a versenykiírás átstruktúrálásában van a megoldás az a tulajdonosi érdek. A főként amatőr státuszú (nagy)tulajdonosok érdekei szerint futnak a gyengébb/közepes képességű lovak, nem a ló saját karrier érdekei szerint, a jó képességű lovaknál pedig nem igazán lehet mit változtatni a versenykiírásban.

 

Konklúzió: A versenytitkár fontos személy. Vagy egyetlen független személy legyen, (a többség a jelenlegi versenytitkárral elégedett) vagy több, jól megválasztott tanácsadóval dolgozzon. Ha a tanácsadó aktív, profi tréner, akkor felvetődhet az összeférhetetlenség kérdése. Sok ló futását befolyásolja a képességén kívüli egyéb tényező is. A különféle tulajdonosi érdekek és az állategészségügyi problémák miatt, ezért sokszor nehéz kalkulálni a ténylegesen futóképes lóállománnyal. Ez a probléma annál nagyobb, minél kisebb a létszám. Kis létszámnál markánsan nő annak a hatása, ha egy-egy ló ilyen vagy olyan ok miatt kiesik. Kis létszám esetén, már néhány ló kiesése is lényegesen megváltoztathatja a futtatási kedvet, főleg a hendikep kategóriában.

Megoldás: A versenytitkár önálló munkáján túl egy olyan számítástechnikai fejlesztés lehet, amely külön kezeli a díjak és külön a hendikep rendszerét. A díjak kiírása tulajdonképpen formálja is a lóállományt, ezért ezeknek a propozícióját hosszú időre előre látni kell. A hendikep világában, viszont talán lenne haszna annak, ha a trénerek havonta előre lejelentenék a futóképes állományt. A versenykiírások javítására, (bár sokak szerint nem azzal van a baj!), meg kellene fontolni az MI használatát. Meg kell nézni a nemzetközi gyakorlatot. Az alkalmazott hendikep rendszer felülvizsgálata indokolt. Elengedések, érvényes futásszám, futásszám utáni hendikep kedvezmény.

 

 

2. Ön szerint mi kellene ahhoz, hogy a kiírt versenyekben több ló induljon?

 

• kiemeltekben, nagyobb versenyeken a nevezési díj csökkentés, a kisebbekben nem tudom

• pénz, pénz, pénz. Az indulási díjak eltörlése és a futtatók, a hendikep lovak után kapjanak startpénzt.

• a teljes lóállománynak kellene jóval többnek lenni,
• jóval magasabbnak kellene lenni a díjazásnak.

• ezt nehéz szabályozni.

• több tulaj,

• meg kellene növelni a lovak számát újra minimum 500-ra,

• a 11. futásától kezdve a nevezési díja eltörlésre kerüljön

• a versenykiírás finomra hangolása

• a probléma gyökerét abban látom, hogy mindenki mindig nyerni akar vagy nem, mert az "érvényesért" fut. A helyezések nem boldogítják sem a trénert, sem a tulajdonost. Ugyanakkor a magasabb startoló szám érdekében azt gondolom a helyezések díjazásának súlyozása segíthet. Illetve további pénzdíjas helyek bevezetése, bár ezt az elmúlt évben a szakma elutasította, a galoppon sem hozta a hozzá fűzött reményeket. Hiába van 6 pénzdíj néha 5 lovat sem adnak indulónak, mert mint már említettem mindenki nyerni akar.

• az, hogy több ló induljon egy adott futamban két módon lehetséges, nagyobb az állomány és azonos a futamszám, vagy többet startolnak a lovak. Az aktív állomány növelése közismerten 3 módon érhető el: több csikó tenyésztésével, több ügető importálásával, a meglévő versenylovak karrierjének hosszabbításával.
• rövidtávon cél lehet az import ösztönzése, főleg minőségi fiatal kancák behozatala, melyek verseny karrier után a hazai tenyésztést erősíthetnék. Itt a tulajdonosok számára lenne célszerű javaslatokat tenni, megbízható külföldi partnereket listázni számukra. 
• a tenyésztési kedv növelése nehéz, hosszútávú folyamat, erős kiszámítható futtatói igény szükséges
   

 

Konklúzió: Alapvető probléma súlyozva:

1. kevés ló,
2. kevés pénz,
3. kevés tulajdonos,
4. kevés direkt ösztönző.

Megoldás: Emelni kell a versenydíjakat ahhoz, hogy emelkedjen a lólétszám és így több azonos képességű ló legyen egy-egy képességcsoportban. Ez növelné a futtatási kedvet és a tulajdonosok számát. A futtatási kedvet a nevezési díj/ nyeremények arányának csökkentése, valamint egyéb kedvezmények (nevezési díj csökkentés bizonyos futásszám felett, startpénz) is javítanák.

 

 

3. Ön szerint mi kellene ahhoz, hogy az egy lóra eső évenkénti átlagos startolások száma nyolcról tízre nőjön?

 

• a jobb, fiatal lovak mezőnye, biztos nem fut többet 7-8 alkalmomnál, mert nem tud,
• sajnos a Hp lovak kevesebben vannak, ez azért futnak 10-15x is, de a kis létszám miatt az átlag kevés,

• startpénz. Nonszensz, hogy egy nagyobb tulajdonosnak, 100-300 ezer forint között van az indulási díja egy hónapban.
• a kedvezményeket a Marschall József EV. igen magas összdíjazásából lehetne megoldani, hiszen az utóbbi 25 évben egyszer nyert magyar tulajdonú ló. Minek tömjük a külföldieket ilyen magas összegekkel? Az itt induló lovak, tulajok jelentős része nem képezi a többi versenynap indulóit.

• magasabb nyeremény,
• a lovak jobb fizikai adottságai,

• 8 érvényes futás utáni versenyekben részben, vagy teljesen elengedni a nevezési díjat. 

• a ló legyen egészséges, az idomár tudjon dolgozni,

• komoly díjló nem fog havonta futni,
• hendikepló akár 3 hetente is futhat

• otimálisabb versenykiírás

• Ha a lovak egészségesek, "frissen vannak tartva" várhatóan az átlag havi 1 futás nem jelent problémát. Ehhez a trénerek ismereteinek bővítése elengedhetetlen, mint ahogyan a szilárd lóállomány is, melynek alapja a minőségi csikó felnevelés. Továbbá a minőségi tréning körülmények, regenerációs megoldások alkalmazása is szükséges.
• verseny technikai eszközökkel is "kikényszeríthető" a több start, akár a hendikep elengedés éves minimum start számhoz kötésével, akár azzal, hogy amelyik ló fut egy évben (például) 10 érvényeset az kap egy bizonyos prémiumot a következő januárban (pl. 100 ezer forint) éves nyereménytől függetlenül. Ez motiváló erő lehet az egyébként is lótartási szempontból demoralizáló téli hónapokban.

 

Konklúzió: Ha a versenyekben több ló indul, az automatikusan azt is jelenti, hogy a lovak futásszáma is emelkedik. Ezen kívül a futásszám növelés nagyobb szakmaiságot, egészséges állatokat, jó versenyzési és tréningezési körülményeket is igényel.

Megoldás: Az izgalmas nagyobb létszámú versenyekhez minden kategóriából több ló kell. Az átlagos futásszám növelés valószínűleg a hendikep lovak arányának növelésével lehet, mert a fiatal lovakat, illetve a komoly díjlovakat nem rakják be fölöslegesen a versenyekbe. Az egyre javuló eredmények, egyre nagyobb felkészültséget is igényelnek a trénerektől, illetve egyre jobb tréningezési és versenykörülményeket, melyek mindegyike fejlesztendő!

 

 

4. Ön szerint mi kellene ahhoz, hogy a jelenlegi futtatók több lovat futtassanak?

 

• pénz,
• a versenynapok, a versenyek körüményei hasonlitson egy nyugati ügetőversenyhez, mindenben: Közvetítés, díjtadás, reklám,versenyek erdekessé tétlele, forgalomnövelés, nezoszam növelés… igy lesz minden jobb, igy lesz majd több ló is. Először a meglévő tulajokon keresztül, majd az új tulajdonosok érkezésével.

• csak a versenydíj emelés hozhatja vissza a futtatói kedvet,
• a korábbi gazdaságpolitikán kell változtatni. nem jó az, amikor a versenydíjat csak azzal növelik, hogy csökkentik a napok számát és a megmaradó összeget teszik a megmaradó napokra.
• pótolni kell a 30-40%-os pénzromlás okozta költségnövekedést.

• magasabb nyeremény,
• minimum egy évre előre láthatóan a kiszámíthatóság, de inkább hosszabb távra lehessen tervezni.
• a Versenyek tisztasága, zéró tolerancia doppingban.
• bármely támogatásból a vidéki tulajdonosok is ugyan úgy részesüljenek , mint a kincsem parkban/ csikó kedvezmény, covid alat box díj eltörlés/.

• pénz kérdése. 

• a futtatók csak úgy tudnak futtatni több lovat ha lenne több ló

• nem a jelenlegi futtatókat kéne több ló futtatására rábírni, hanem bevonni újakat. Az elmúlt években komoly lemorzsolódás volt, újak pedig nem jöttek.

• a jelenlegi futtatók csak abban az esetben futtatnának több lovat, ha a versenydíj emelkedne,

• díjemelés
• az import tax eltörlése.
• futó lovak beszerzése itthon nem megy.

• ha valaki elkezd lóvásárlásban gondolkozni fontos, hogy lehessen sikerélménye, úgy a ló eredményeit illetően, mint emberileg, tehát sikerüljön megtartani az illetőt.

• a tulajdonosok általában impulzív személyiségek, így az, ha van sokszor pillanatnyi jó kedvük, növelheti az általuk futtatott lovak számát.

 

Konklúzió: Egyértelmű és egyhangúlag kifejezett pénzhiány van a rendszerben! A 30-40%os infláció nincs ellensúlyozva. A versenyek számának csökkentése magában hordozza a startolási lehetőségek csökkentését is, ami sem a szakmaiságra, sem a lovak fejlődésére nézve nem jár jó következménnyel és az ilyen alapokra építkező versenydíj-emelés nem célravezető.

Megoldás: Mindenképpen növelni kell a lólétszámot. Szükséges előre látni azt, hogy milyen típusú lovat vegyenek, minek kedvez a kiírás. Emelni kell a helyi és a közvetített élmény színvonalát ahhoz, hogy népszerűbb legyen a sport és fokozódjon a futtatókban a nyerési vágy. Sokkal jobban kell kiszolgálni a tulajdonosok elismerés és népszerűség utáni vágyát. A rapid lólétszám emeléshez ki kell alakítani egy import stratégiát.

 

 

5. Ön szerint mi kellene ahhoz, hogy több futtató legyen?

 

• Újdonsagok, reklám, marketing. Az ügetőszilveszteren tombola, nyeremény, bónusz, akármi, amit a 01.13 vagy 01.28 napokon lehetne beváltani.

• Reklám, reklám, reklám, hiszen nem is tudják az emberek, hogy lehet lovat futtatni.

• Magasabb nyeremény, kiszámíthatóság, előreláthatóság.

• nem lehet szabályozni, a fiatalabb nemzedéket kevésbé érdekli a lóverseny futtatás. 

         kellene több reklám mert láttam mindig, mikor van reklám sok ember jön,

• népszerűvé kellene tenni a lófuttatást, legyen presztízsértéke annak, ha valaki lovakat tart.

• folytatni azt az ismeretterjesztő és szórakoztató tevékenységet a nagyközönség felé, ami már elkezdődött, és ehhez a Kincsem Parknak is hozzá kellene járulni, nem csak pénzügyileg, hanem egyfajta nyitottsággal

• kvalifikált management célorientált törekvése

• bátornak kell lenni, híres embereket, akár a Kincsem Park felügyeletét, tulajdonosi jogkörének gyakorlását ellátó politikai személyeket is rámenősen győzködni, hogy próbálják ki ezt a nagyszerű élményt. A Kincsem Parkban tartott külső céges eseményeken jellemzően a bérlő cég vezetése érintkezik a lovakkal a megrendezett futamok kapcsán, kaphatnának valamilyen promóciós anyagot, hogy vegyenek lovat, információt, hogy kihez tudnak fordulni,

• barátságosabb hangulat a versenypályán és az egész lóverseny térben. Emberi összefogás a széthúzás helyett. Emellett az, hogy minél szélesebb körben tudjunk tandem/csikó kocsiba, sulkyba ültetni a tehetős potenciális futtatói rétegből embereket. Véleményem szerint sokaknak megtetszhet ez a sebesség élmény ha megfelelő módon tapasztalják meg. A jelenlegi nagy amatőr tulajdonosok is azért futtatnak, mert maguk szeretik művelni a sportot, az ügető ebben tud többet adni egy futtatónak például a galopphoz képest.

• A Póni galopp nem várt mértékű érdeklődőt vonz. Érdemes lehet a póni ügető szervezése is. Sok hasznot hajthat.

 

Konklúzió: Nem megfelelő a sport népszerűsítése. A nemzeti vágta póni kategóriája (kishuszárok) és a póni galopp jól szinergizál egymással ügetőben is lehetne példát venni. Ezt érdemes szem előtt tartani. A feladatkör alapvetően a versenyszervező feladata vagy direkt módon vagy együttműködve a társadalmi szervezetekkel. Ha az új tulajdonosok megjelenését vesszük indikátornak, akkor ez a munka nem kielégítő.

Megoldás: A népszerűsítést fejleszteni kell! Sokkal jobban kell kiszolgálni a tulajdonosok elismerés és népszerűség utáni vágyát. Sokkal jobban kell ügyelni arra, hogy a tulajdonosok sztárolása, a kirakat jó legyen. Sokkal nagyobb erőket kell fordítani az interaktív promótáló törekvésekre. (VIP busz, tandem sulky, kiemelt rendezvények)

 

 

6. Ön szerint mi kellene ahhoz, hogy a jelenlegi lólétszám összetétele úgy változzon, hogy a versenyek könnyebben kiírhatók legyenek?

 

• lólétszam kell, akkor biztos könnyebb. Kiírni most sem nehéz, csak nincs ló.

• A jelenlegi lólétszám negatív irányba már nem kéne, hogy változzon.

• A versenytitkár úgy írja ki a futamokat, amilyen lovak vannak

• Fogalmam sincs. A versenykiírás szerintem nem rossz. 

• Nem a versenykiírással van baj, hanem a lovak számával.

• tanulmányozni kellene, hogy milyen korú és kategóriájú lovak keresnek, pillanatnyilag, a legtöbbet és ezt a kategóriát támogatni (nem tudom, hogy a fiatal lovakon kívül, melyik ez a kategória)

• A meglévő tulajdonosok célirányos támogatása….     NEM AZ ÚJ TULAJDOSOK ELÉRÉSE A CÉL JELENLEG !

• Ha mind a 300 ló 2 éves lenne könnyebb lenne versenyeket kiírni, de ennek, így nincs értelme.

 

Konklúzió: A versenytitkár személye és munkája fontos tényező. Az 1-es kérdésre adott válasz itt is érvényes. A megkérdezetteknek általában nincs világos elképzelése a kérdés kezeléséről, ami kiemeli a versenytitkár munkáját és egy hosszabb távú stratégia fontosságát. Saját véleményünk az, hogy egy adott koreloszláshoz, (képességeloszláshoz) adott lólétszám szükséges és van minimum létszám, amely alatt nem tudnak érvényesülni azok a szabályok, melyek segítségével megtölthetők a futamok.

Megoldás: A magyar versenyüzem az adott képességeloszlást is figyelembe véve a minimum létszámhatár alá esett, ezért rapidan növelni kell a lólétszámot. Mivel a helyzet meglátásunk szerint összefügg a versenydíjak emelésének elmaradásával és az ezt ellensúlyozni próbáló kiírások azon erőlködésével, hogy minél több ló maradjon a rendszerben, mindkettőn változtatni kell. Az egyesület meglátása szerint az a következmény, hogy a lóállomány elöregedett és az az aktuális feladat, hogy a minimálisra csökkent létszám rapidan nőjön.

A létszámhiányt perspektivikusan öreg lovak importjával nem lehet kezelni és rövidtávon (1-2 éven belül) nyilvánvalóan yearlingek importjával sem lehet kezelni. Ezért összetett és több szereplős döntést kell meghozni. Amennyiben a fiatalítás szándéka megfogalmazásra kerül az Általános Határozatokban és megteremtik a fiatalítás anyagi alapjait is, akkor a futtatók és a tenyésztők is megkapják a 4. pontban hiányolt kiszámíthatóságot. Mivel tenyésztőink érdekének képviselete, a korrekt versenyhelyzet megteremtése és a fiatalítás is fontos, a versenykiírások által ki kell egyenlíteni a következő különbséget:

• kis populációból származó, európai viszonylatban szerény díjakért versenyző, magyar tenyésztés – kontra nagy populációból származó, nagy versenydíjakért versenyző külföldi tenyésztés

Ezen feltételek teljesülése esetén az egyesület az 1-2 éves mének és kancák, import regisztrációs.díját a jelenlegi ár 10%-ra, azaz 20.000 Ft-ra valamint a 3 éves kancák import regisztrációs díját szintén 20.000 Ft-ra csökkenti fél éven keresztül. A 3 éves ló futóképes nem kell várni rá. A fél év elteltével újra kell vizsgálni az intézkedés sikerét és egyéb hatásait.

Az intézkedés középtávú sikeréhez az is szükséges, hogy a hendikep lovak egyelőre ne kerüljenek hátrányos helyzetbe, ne onnan vegyenek el díjat, de a fiatal lovakra nagyobb díjazás kerüljön. A plusz díjazásnak illetve annak megfelelő elosztásának (magyar/import) kell ellensúlyozni az inflációt valamint azt a kedvezményt, amelyet a 200.000 Ft regisztrációs.díj csökkentésével az egyesület ad közvetve a versenyüzem számára is. Meglátásunk szerint ez közel 100 M Ft-ot tesz ki. Ennyi plusz díjat kell tenni a fiatal lovak (2-5 éves) versenydíjához.

 

7. Ön milyen esetben vásárolna akár gyengébbnek tűnő magyar lovat az import helyett?

 

• soha
• presztis kérdés, akár a tulajnak, akar egy trénernek is, hogy egy olyan kaliberű lóval foglalkozhat, ami Magyarországon sosem fog megszületni.
• a csikóvasarlasnal egyertelmuen a penz lehet a vonzó, amit a magyar ló megkereshet

• semmilyen esetben.

• Az import lovat nem magyar ember tenyésztette. Ezért attól a kevés magyar embertől, aki áldozott arra, hogy ügetőt tenyésszen, nem vonom meg annak a lehetőségét, hogy versenyezzen a csikója és az eladási árból, valamint a tenyésztési prémiumból valamilyen szinten vissza kapjon. Számunkra nem kérdés, hogy inkább milyen lovat vásárolok. Az UTOE-nak nem a külföldről behozott lovakat kellene támogatni, hanem a magyar tenyésztést minden áron!!

• én nem vásárolnék sem magyart, sem importot. 

• szerintem igy idomárnak és egy tulajnak is fontos vásárolni magyar lovakat mert csak így tud futni korosztályos versenyekben,     

• mivel a tenyészversenyekben import ló nem futhat, így adott a válasz.

• semmilyen esetben

• amennyiben megfelelő versenykiírás kapcsolódik hozzá, de ez rossz irány; elszigetelődés.

• Érzelmi alapon, illetve ha nem klasszis külföldi lóról van szó (aki a legnagyobb versenyekben reális eséllyel indulna), akkor szinte bármilyen esetben hiszen a hazai lovak a versenykiírás által sokkal jobb helyzetben vannak.

 

Konklúzió: A kérdésre adott válasz alapvetően a versenykiírások hosszú távú stratégiájától függ. Talán a legmegosztóbb kérdés volt. A magyar tenyésztőknek le kell vonni azt a következtetést, hogy a minőségnek és a felnevelés minőségének komoly szerepe van az eladhatóságban, használhatóságban. A trénerekenek is figyelembe kell venni, hogy milliós értékű alapanyag van rájuk bízva. A futtatók szemében a minőség érdekes kérdés. Az ismeretlen felnevelési körülmények, anyai tulajdonságok, de divatos pedigrék, nagyobb bizalmat ébresztenek, mint az ismert, de kifogásolható körülmények. Saját meglátásunk szerint a tenyésztésünkben egyre nagyobb különbség van a két szélső érték között. Import kancában, Trixton vehem – el nem adott csikókkal bíró kanca fedeztetése saját ménnel. Sem a vevők, sem a trénerek nem szeretik bevállalni a gyengébb reményekkel bíró csikókat. A versenykiírásoknak és a kiszámíthatóságnak nagy jelentősége van abban, hogy hol van az eladhatatlan kategória határa. Ez most egyértelműen a kívánatos színt alatt van és ez általánosságban nem ösztönző a tenyésztők számára.

Megoldás: Minőségi felnevelés, minőségi tenyésztés, egészséges mértékben protekcionista versenykiírások, racionális futtatói értékrend.

 

 

8.  Ön a hendikepek vagy a kisebb díjak premizálását tartja fontosnak?

 

• mindkettőt, de inkább a kisebb díjak, mindig a fiatalokat 

• hendikepeket, hiszen az a gyengébb, magyar kereseti lehetősége. A hendikepek adják a versenynapokat, a kisebb díjak pedig, ha bejön egy klasszis alacsonyabb pénznyereménnyel, hónapokon keresztül érdektelen versenyeket produkálnak. Ilyenkor csak annak lehet drukkolni, hogy talán ugrik. Most új sztárunk van, Coach Degli Dei. A kisebb díjak a szükséges rosszak.

• mind a két fajta futamot ugyan úgy kell premizálni, mert mind a kettőre ugyan úgy szükség van.

• fiatal lovaknak a díjak, idősebb, kisebb képességű lovaknak a hendikepet, mert ott előbb, vagy utóbb sanszba tud kerülni a ló, és ennek reményében a futtatók az ilyen lovat is megtartják. 

• úgy gondolom jól van elosztva mert mindenhol vannak kategóriák.  

• egyformán fontos mindkettő.

• megosztó kérdés, a kisebb díjak esetében szükség van a minőség emelkedésére, mivel az esetleges szomszédaink (szerb, szlovén) ide látogatása esetén, ezekben a kategóriákban feladatot adnak a magyar versenytársaknak, a hendikepek tekintetében pedig egyfajta gerincet ad a futtatásnak, a további elsorvasztása végzetes károkat okozhat, a díjak aránya a hendikepekhez képest, szerintem, már nem fokozható tovább, a hendikep ebben az esetben elfogy

• mindkettőt

• A díjakét, mivel a hendikepekben sok egyéb szempont is érvényesül (pillanatnyi tulajdonosi érdek), érvényesek futása stb. 

 

Konklúzió: Elég egyöntetű válaszokat kaptunk, mely szerint a fiatal lovak esetén a díjak, az idősebb vagy szerényebb képességű lovak esetén a hendikepek a fontosak. Nagyon fontos a fiatal állatok bekerülésének ösztönzése, valamint a jó teljesítményű lovak futtatási lehetőségének biztosítása és annak megfelelő anyagi elismerése. Fontos ugyanakkor az is, hogy a fiatal lovak közül a nem klasszisok könnyen és tartósan át tudjanak kerülni a hendikep rendszerbe és ott évekig megéljenek. Mindkettőre szükség van!

Az aktuális képesség és koreloszlási állapot szerint, a kérdés nem megfelelően volt eddig kezelve. A fiatal lovak elmaradása egy idő után azt eredményezi, hogy a hendikep lovak is elmaradnak. A hendikep rendszerben talán még fontosabb a megfelelő számú futási lehetőség, mint a másik két esetben és a lehetőség biztosítása fontosabb, mint a díj nagysága. A hendikep lovak csökkenő számú rendszerbekerülése, illetve a meglévők sajátos tulajdonosi struktúrája, (kevés számú amatőr, relatíve sok hendikep lóval, sajátos indulási stratégiával), egy meredeken zuhanó spirált alakított ki a hendikepek terén. Az amatőrizmus ebben a kategóriában lenne fejleszthető, de az amatőrök száma kevés, mely visszavezethető oda, hogy a kevés fiatal ló bekerülése miatt kevés hendikep ló lesz és így nincs megfelelő kínálat az amatőrök számára.

Megoldás: A 6. kérdésre adott megoldási javaslaton túl az amatőrizmus fejlesztését kellene intenzívebbé tenni. Ebben az esetben más kritériumok alapján és valószínűleg kevésbé selejteződnének a versenyüzem szerényebb képességű lovai.

 

 

9. Ön új tulajdonosának fiatal vagy idősebb ló megvásárlását javasolná? Javaslatát mivel indokolja?

 

• ez pénztárca kérdése: volt már mindkettőre példa, de inkább a fiatal a vonzóbb, abban van több remény

• attól függ mi a terve az új tulajdonosnak. Ha versenyben akar hajtani, akkor nincs szüksége csikóra. Ha viszont klasszist akar, akkor nyilván yearlinget kell vásárolnia.

• a fiatal lovak vásárlása lutri, egy másfél éves csikó vételára mellett még kell legalább egy évig tartani, hogy megtudjuk mi lesz belőle. Az öregebb ló ha egészséges, akkor azonnal tud versenyezni, és elvileg pénzt keresni. Ezek után az új tulajdonosnak kell eldönteni, hogy melyik variációt szeretné.

• minden esetben fiatal lovat javasolok, és amennyiben az anyagi helyzete úgy áll, akkor egy már mutatkozó 2 évest. Első lónak egy már versenyző lovat, de azt is a fiatalabbak közül. 

• a tulajaknak azt jovasolnám hagy az idomárral együtt nézzenek lovat és kérdezze meg az idpmárjának a véleményét,

• attól függ, mi a cél: ha azonnal szeretné látni a lovát versenyben, akkor idősebbet, ha van türelme kivárni, amíg beérik egy csikó, akkor yearlinget.

• én tulajdonos vagyok :-) én vásárlás esetén, kevés pénzű, fiatal lovakat helyezném előtérbe a külföldről történő behozatal esetén

• idősebb ló vásárlását, mivel egy új tulajdonos azonnali élményt / eredményt vár el.

• olyan lovat javasolnék, akivel lehet valamilyen apró sikert elérni viszonylag hamar, hogy gyorsan elkapja a tulajdonost a futtatói láz, mielőtt még komolyabban kiszámolja ez milyen anyagi ráfordítással jár.
• a tulajdonos habitusától és céljaitól is függ, hogy számára mi az elfogadható minimum. Átlagos esetben egy aktívan futó 3-4 éves egészséges, jó származású kancát javasolnék, így még évekig lehetnek közös sikerek megszeretheti annyira a lovat, hogy amikor visszavonultatják akkor utána esetleg csikót is akarnának tőle és így lesz újabb ló a rendszerben.
• ha a tulajdonos több lovat is megengedhet magának akkor egy 1-2 éves csikót is javasolnék, aki mire az idősebb ló, már kifelé tart a karrierjéből rögtön beléphet a versenyzésbe és hozhat eredményeket.

 

Konklúzió: A válaszok általában nem tükröznek elfogultságot, racionális tükröt tartanak a rendszer elé és figyelembe veszik a futtatók eltérő céljait. Mindenképp fel kell figyelni arra, hogy a tenyésztésnek csak akkor vannak meg a racionális alapjai, ha a tenyésztők eltökélt futtatók is. Továbbá elegendő számú olyan fanatikus biztos anyagi hátterű futtatóra van szükség, akik tisztában vannak a kockázatokkal és elképzeléseiknek megfelelően időnként nyernek. Fontos még, hogy ilyenkor komoly elismerésben részesüljenek, de különben is kiemelt figyelemben részesüljenek.

A tenyésztés egyik legnagyobb problémája, hogy jelenleg nincsenek meg a  racionális alapjai.