Megkérdezték Kulik Ferencet, hogy milyen érzés volt, amikor először hajtott ügetőt. Magyar Turf 2024. december 7.
„Ez egy csodadolog. Úgy fogalmaznék, hogy mész egy Trabanttal, majd beülsz egy Mercedesbe. Azért jellemzem így, mert addig nem kifejezetten ügetők mögött ültem, és abban a pillanatban, amikor átéltem a váltást, úgy éreztem, hogy repülünk.”
*****
Dean A. Hoffman vezető szemleiró USTA 2010 november 10.
"Talán a legfontosabb oka, hogy a Hanover Shoe Farms sikeresen örzi vezető helyét a standardbred tenyésztők között az, hogy az irányítók mindig gondoltak arra, hogy minden ménes szíve a kancaállomány"
*****
Ugró Miklós Magyar Nemzet
"Az utóbbi húsz évben elhivatott illetékesek annyi erőfeszítést tettek a lóversenyzés tönkretételéért, hogy annyi energiával akár rendbe is tehették és felvirágoztathatták volna."
*****
Ray Schnittker a The New York Times-ban 2008 december 14-én - a Hambletonian nyerő Deweycheatumnhowe trénere, hajtója, résztulajdonosa és az év trénere 2008-ban.
„Minden ló más, tehát mindegyikről meg kell tudni, hogy mit szeret. Ha a lovaidat egészségesen tartod és úgy, hogy boldogok legyenek, akkor élvezni fogják a versenyzést. Ha élvezik azt, amit csinálnak, akkor jobban is fogják csinálni.”
*****
Kovácsy Béla – Monostori Károly: A ló és annak tenyésztése. 1889 Kassa
„A ki azt a tételt, hogy »az átörökítésen alapszanak az állattenyésztésnek minden eredményei« – először kimondta, felettén kevésre méltathatta vagy nem is ösmerte azt a lényeges befolyást, a melyet a tenyésztés produktumaira a nevelés gyakorol, mert ha a nevelésnek e tekintetben vett elhatározó fontosságát ismeri és méltatja vala, azt kellett volna mondania, hogy: »a tenyésztés eredményének az átörökítés a törzse s gyökere, de erre a kopasz fára a tápláló talaj és nevelés teszi fel a lombos koronát.«”
*****
Sziklai György (G. Cliff) nyilatkozata a Magyar Turfban 1992
„…a lóverseny pálya világa, az egy más világ. A fogadó, amikor ide belép, maga mögött hagyja a város szennyét, a mindennapi élet lármáját és problémáját és éreznie kell a lóverseny világának semmihez sem hasonlítható atmoszféráját. Legyen a környezet csillogó, csupa virág és zöld park padokkal, legyen mindenhol rend, az egyenruhás alkalmazottak legyenek megnyerően udvariasak és szolgálatkészek, érezze a látogató, hogy itt minden érte van és itt minden rikító ellentéte a mindennapi élet szürkeségének. Los Alamitosban ez megvalósult és így remény van rá, hogy ott a lóverseny vonzó marad. A budapesti ügetőpályáról, bármily kedves is nekem, sajnos mindez nem mondható el.”
*****
Pettkó-Szandtner Tibor
vezérörnagy, országos lótenyésztési főigazgató
„A lótenyésztés egyik fő, s az utóbbi évtizedekben elhanyagolt tényezője a jó legelő és a komoly legeltetés.
Jó legelők, azok szakszerű gondozása, kezelése és trágyázása (esetleg öntözése) nélkül nincsen komoly legeltetés, legeltetés nélkül pedig nincsen okszerű lótenyésztés.
Igen-igen nagy kár, hogy az utolsó évtizedekben bizony sok, nagyon sok ősi, kincseket érő legelő szántatott, töretett fel és rendszerint a java földön levők, amelyeknek feltöréséből jó szántót reméltek és nyertek, nem gondolva azzal, hogy az ősi legelőkben micsoda őserő, táperő van, amely az állatok növekedésére, fejlődésére hihetetlenül jó hatással van, s új legelők ezt az erőt csak évtizedek, évszázadok után nyújthatják, még ha az új fű növése s fajtája bármilyen erős és buja is. Láthatjuk tehát, hogy a magyar legelők kérdése hazánk még meg nem oldott problémái közé tartozik.”
Magyar lósport és lótenyésztés, Budapest 1943, szerk.: Bossányi-Havas Rezső és gróf Markovits István