NORTHERN DANCER – A legnagyobb kis ló

Írta: Mats Genberg, Geir Stabell, Niels Rosenkjær

Fordította: Kovács Botond

A lóversenyzés történetét író lovak között  Northern Dancer-nek külön fejezet jár. A mindössze 150 cm marmagasságú, Kanadában született ménnek minden létez ő akadállyal meg kellett küzdenie, de ha nagyon ritkán is, néha megtörténik az, ami meg sem történhetne. Erről szól történetünk.

Edward Plunkett Taylor, kanadai üzletember rajongott a lóversenyért. Az 1920-as és 30-as évek során ő volt az, aki megmentette a kanadai versenyüzemet. Áldásos tevékenysége során sorra vásárolta meg a lerobbant, veszteséges versenypályákat és méneseket. Mindezt azzal az eltökélt szándékkal tette, hogy sikerüljön kinevelnie legalább egyetlen versenylovat, egy igazi kanadai csillagot, egy olyan lovat, akire tisztelettel emlékezik vissza az utókor, még akkor is, ha már E. P. Taylor nevét rég elfelejtették. Egy angol telivért szeretett volna, aki megnyeri a Kentucky Derby-t.

Horatio Luro, az elmúlt évtizedek legeredményesebb fedezőménje

A hazai angol telivér tenyésztés színvonalának emelése érdekében a Magyar Lovaregylet szakértői mintegy feltámasztva a háború előtti Kilences Bizottmány intézmény rendszerét két jó származású és jelentős versenyteljesítményű mént (Glenstal és Horatio Luro) vásároltak Angliában és Írországban a rendszerváltozást követő években.

Northern Dancer fia, Glenstal

A Magyar Lovaregylet Horatio Luroval még egy jelentős mént vásárolt Írországból 1993-ban. Glenstal olyan pedigrével, verseny és tenyészeredménnyel rendelkezett, amelyet a második világháború óta nem sikerült magyar földre hozni. A nagyhírű tenyészhely, Coolmore 13 éves ménje, 20.000 fontos alapáron érkezett Dióspusztára, ahol a hazai tenyésztőktől hatalmas bizalmat kapott. Nem véletlenül. Apja, a világhírű örökítő Northern Dancer, anyja, Cloonlara kétévesen három verseny után veretlen maradt Angliában és 130-as timeform számával az évjárata élén fejezte be a szezont 1976-ban.

Pettkó-Szandtner Tibor a hazai lótenyésztés egyik legnagyobb alakja 125 éve 1886 június 20-án született a Pozsonyhoz közeli Bazinban.

Váczi Ernő egy alapos és részletes tanulmányban emlékezett meg róla a Kaisergalopp.blog.hu oldalon.

Pettkó-Szandtner Tibor tábornok alkotásai világszintűek, az arab fajtában végzett munkássága csodálatra méltó. A magyar kocsizásról írt könyve pedig a hajtósport bibliája, a hazai fogatsport eredményeit ezzel a munkájával alapozta meg. Az ügetőpálya 1933 augusztus 29-i megnyitóját akkor már Bábolna parancsnokaként is megtisztelte, mégpedig a világ négy befogási és hajtó módjának bemutatásában vett részt magyar négyesfogattal bábolnai arab anyakancákat hajtva. A kitűnő lófotográfus Waltner Berta által a célnál készített kép számos kiadványban megjelent már. A fogatával a négyesfogatok szépségversenyében is résztvett, ahol ő győzött.

Romániában az utóbbi időben a lovak fertőző kevésvérűsége (Equine Infectious Anemia, EIA) nevű betegség sorozatos esetei fordulnak elő. A betegség már tavaly megjelent, ezzel kapcsolatban a lovasok.hu oldalon részletes összeállítás olvasható, illetve a Magyar Hírlap is írt róla 2010. október 1-én.

Fennál annak a veszélye, hogy a betegség terjed, mivel több európai országban – így hazánkban is – előfordultak megbetegedések, melyek Romániából származó lovakra vezethetők vissza. A június 2-án honlapunkon megjelent Tájékoztatásban szereplő osztrák rendelkezések is azért születtek, mert az osztrák hatóság úgy értékelte, hogy a hazánkban talált beteg egyedek száma már indokolttá teszi a fokozott odafigyelést.

A megbetegedés az egyik legkártékonyabb a lótenyésztésben, a terjedését mindenképpen meg kell akadályozni, mivel az állományra óriási veszélyt jelent.

Az osztrák ügető központ irányító szerve (Zentrale für Traber-Zucht und Rennen in Österreich) a következő közleményt jelentette meg a honlapján.

"2011 06. 01-től a továbbiakig minden lóra, ami a Magyar Köztársaság területéről versenyzési vagy trenirozási céllal egy versenypályára kerül, egy negatív Coggins-test eredmény szükséges, ennek a kiállítási dátuma nem lehet 2011.  01. 01-nél korábbi."

Ezt a rendelkezést a versenypályák állatorvosai szigorúan betartják, a nem megfelelő igazolással rendelkező lovakat nem engedik be a pályára.

Mezőhegyesen 2011-től újra tenyésztenek ügetőt!

A Mezőhegyesi Állami Ménes Kft tulajdonosi jogait hasonlóan a Nemzeti Lóverrseny Kft-hez, tavaly július óta a Magyar Fejlesztési Bank gyakorolja. A Magyar Fejlesztési Bank célul tüzte ki a lóversenyzés megújítását, normális alapokra helyezését. Ennek a része az, hogy a nagymultú Mezőhegyes újból ügetőt is tenyészt majd.

Mezőhegyesről szükséges megemlíteni, hogy a magyar állattenyésztés egyik kiemelt helyszíne. A lótenyésztésben a világon is páratlan teljesítményt nyújtott azzal, hogy három fajtát tenyésztett ki. A Nóniuszt, a Furioso-North Star-t és a Gidránt, ezek a mai napig léteznek, de jelenleg csak a Nóniuszt tenyésztik helyben. A ménes megszervezése, az alapjainak lerakása Csekonics József korszakalkotó műve, alkotása - túlzás nélkül állítható - több évszázadra meghatározta a hazai lótenyésztést. 

Arról, hogy miért szüntették meg a korábbi eredményes ügetőtenyésztést bizonyára érdekes lehet egy másik alkalommal értekezni, de valószínű hogy sorozatos hibás és megalapozatlan döntések végkifejlete volt.

Tájékoztató és egyben felhívás az ügető versenylovak tulajdonosai részére.

Az Új Nemzeti Lovasprogram keretében a versenyló tenyésztést és futtatást a polgári kormányzat alapjaitól kívánja megújítani. Az újfajta megközelítés attól a pillanattól tapasztalható, amikor a tulajdonos az MFB kinevezte a lóversenyzés irányítóit. Az egész szektorban jelentős átalakulások kezdődtek. Mostanra ez a folyamat olyan fordulóponthoz ért, amikor a korábbi több évtizedes leépüléssel ellentétben valóságos fejlődési pálya kezdődhet. Ez óriási lehetőségeket nyit meg a teljes ágazat számára. Mindenki előtt ismert az a tény, hogy magas szintű lóverseny-ipar ott működhet, ahol a vertikum minden szereplője egy közös cél érdekében - akár a saját rövidtávú részérdekeit is alárendelve - mindent megtesz a fejlődés és a sikeres együttműködés érdekében.

Zöld utat kapott a pozsonyi versenypálya tribünépítése

A 2010-es versenyszezonról beszélgettünk JUDr. Marián Šurdával a szlovák versenyüzem igazgatójával

* Ebben az évben Szlovákiában az időjárás különösen mostoha volt. Befolyásolta ez a versenyszezont is?

Tisztelt Felhasználó!

Június 18-án Mezőhegyes térségére iszonyatos jégvihar csapott le. A város területén és a környező mezőgazdasági területen irtózatos károk keletkeztek. A lovaspályán a XVI. Mezőhegyesi Kanca- és Ménverseny zajlott, ahol sok résztvevő és sok ló is komoly sérülést szenvedett. A lovasok.hu oldalon a szervezők Közleménye itt olvasható. Az oldal alján Lázár Vilmos úr a Magyar Lovas Szövetség elnökének sorai olvashatók: "Mezőhegyesi súlyos viharcsapás - összefogásra hívunk!" címmel.  

A természeti csapás hatására az épületek komoly károkat szenvedtek. Ennél is nagyobb az a baj, hogy a megsemmisült növényi kultúrák a következő hónapokban sokak számára munkát biztosítottak volna.   

Azok a különböző változások, melyek az utóbbi 20 évben a magyar mezőgazdaságban lezajlottak Mezőhegyesre kifejezetten negatív hatással voltak. A munkahelyek száma drasztikusan csökkent, a megélhetés a lakosság döntő többsége számára nagyon nehézzé vált.